Iskolatrükk Berhidán

Minden bizonnyal trükközéssel nyert Berhida uniós támogatást. A berhida-peremartoni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola átépítése 238 millió forintba került, amihez 214 millió forint uniós támogatást nyert a település a XXI. század iskolája elnevezésű pályázaton. Csakhogy a pályázati kiírásban olyan célkitűzések, illetve kritériumok szerepeltek, amelyeket az adott intézmény nem tudott teljesíteni.

A Magyar Hírlap által megismert dokumentumok szerint nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a Berhidához tartozó peremartoni általános iskola komplex felújításához szükséges pályázat benyújtásakor több szabálytalanság is történhetett. Berhida pályázata azért nyerhetett, mert az önkormányzat kihasználta a város negatív sajátosságait, miszerint a településen élők többsége hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. Csak éppen azt felejtették el megemlíteni a pályázatban, hogy Berhidán két általános iskola van, s a hátrányos helyzetű gyermekek jelentős része nem az uniós támogatásért induló Rákóczi Ferencbe, hanem az Ady Endre nevét viselő másik intézménybe jár. A hírek alapján a Magyar Hírlap szakértővel elemezte a pályázatot (Közép-dunántúli operatív program, KDOP – 5.1.1/2/F-2008).

"Összehasonlítottuk a két iskola alapító okiratát és pedagógiai programját, valamint beszereztük a képviselő-testületi ülések és közmeghallgatások jegyzőkönyveit, amelyek az iskolafelújítási pályázatra vonatkoznak" - írja Füssy Angéla a Magyar Hírlap weboldalán.

A pályázati útmutató szerint a XXI. század iskolája – a Gyurcsány-kormány-féle zászlóshajó – programban, oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére, valamint eszközbeszerzésre olyan intézményekkel lehetett pályázni, amelyek demográfiailag növekvő vagy stagnáló állapotot mutatnak, illetve ahol magas létszámban oktatnak hátrányos helyzetű gyermekeket. Kimondottan kizáró ok volt a szegregáló (elválasztó, elkülönítő) oktatásszervezés. Történetünkben ez a probléma gócpontja. Tudvalevő ugyanis, hogy Berhidán minden negyedik ember cigány származású. Ők többségében hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek, hátrányos helyzetű gyermek is akad tehát éppen elég. Csakhogy ők a statisztikai adatok alapján nem a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolába járnak, hanem az Ady Endrébe, amelyben mindössze karbantartást végeztek hétmillió forintból.

Pergő Margit, Berhida magát függetlennek valló, ugyanakkor köztudottan szocialista kötődésű polgármestere 2008. október 30-án felhatalmazást kért a testülettől, hogy a pályázati anyagok előkészítésének megrendeléséről a testület összehívása nélkül, a jegyzővel és az alpolgármesterrel dönthessen. Ezt a képviselők kilencven százaléka meg is szavazta. Helyiek szerint sokat nyomott a latba a szavazáskor, hogy az önkormányzati dolgozók függőségi viszonyban állnak a polgármesterrel. Nem sokkal ezután egy újabb testületi ülésen Pergő Margit megszavaztatta, hogy az önkormányzat benyújthassa a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola felújítására akkor már előkészített pályázatot, anélkül, hogy erről a képviselők bármilyen anyagot kaptak volna. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint voltak, akik már akkor felvetették, miért nem a másik iskolával pályáznak, hiszen az sokkal rosszabb állapotban van.

A Magyar Hírlap birtokában van továbbá egy közmeghallgatási jegyzőkönyv, amelyben több berhidai nehezményezi, hogy minden pályázati forrás a peremartoni városrészbe érkezik, Berhidának pedig csak az ígéretek maradnak. Ott hangzott el először, hogy azért is baj lehet a pályázattal, mert a fejlesztési forrást a hátrányos helyzetű gyermekek magas számához, illetve integrációs törekvésekhez kötötték, s ennek a Rákóczi általános iskola nem felel meg - olvasható bővebben a Magyar Hírlap weboldalán.